Image

MOLNÁR GÁBOR (1908-1980)

,,Rohanva teszek mindent. Minden lépésemben, cselekedetemben sietek, mint siettem mindig, mindenkor, mindegyik gyűjtőutam, vadászatom idején. Miért? Hogy kevés felszerelésemmel, készletemmel mindig a legmesszebb levő vadonokba, folyók őserdőinek forrásvidékére juthassak el, belevive minden erőmet, energiámat, egyre több gyűjtést, élményt és tudást szerezzek.” (Részlet: Molnár Gábor Éjbe zuhant évek c.önéletrajzából.)
 

Iskolánk névadója, Molnár Gábor, író-természettudós. 1908.december 2-án született Budapesten. Gyermekkorát főleg anyai nagyszüleinél töltötte Ajka-Csingervölgyben, s bár Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát.
1927-ben Pápán mezőgazdasági szakképesítést szerzett, majd 1930-ban expedícióra indult  több társával Brazíliába. Az országtól támogatást ugyan nem kapott, mégis sok értékes gyűjteményt küldött a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Annak ellenére, hogy társai - betegség miatt - hazakényszerültek, ő egyedül kutatta tovább a vadon világát.
Az esőerdőben elejtett vadak bőrének értékesítéséből, valamint mérgeskígyók eladásából tartotta fenn magát. Ültetvény-főnöki beosztást is vállalt.
1932-ben gyutacs robbant fel kezében, következményeként mindkét szeme világát elveszítette.
 
A tragédiának "köszönhetően" lett íróvá, és ajándékozta meg az utókort remekbeszabott útleírásaival, melyekkel Magyar László, Kittenberger Kálmán, vagy Széchenyi Zsigmond méltó társává vált.
Első regénye 1940-ben jelent meg, Kalandok a brazíliai őserdőben címmel. Városunkról, Ajkáról, A Bakonytól Amazóniáig című kötetében írt.
Már vakon, újra Brazíliába indult, ahol az indiánok sok éven át "fehér főnökként" emlegették humánus magatartásáért.
Mongóliában sok száz diafilmet készített felesége, Hegyi Margit és fia segítségével, ezért a legnagyobb mongol kitüntetésben részesült.
1948-ban a magyar-portugál szótárt szerkesztette meg.
Első írásait a Pesti Hírlap közölte.
 
Legismertebb művei:

  • Kalandok a brazíliai őserdőben
  • Az óriáskígyók földjén
  • Jaguár-országban
  • Pálmakunyhó az őserdőben
  • Ahol az ösvény véget ér
  • Egymillió hős országa
  • Holdárnyékban az őserdő
  • A dzsungel doktora
  • Horgászom az Amazonason
  • Bíborviskó
  • Gyémántmosók
  • Makk és jaguár
  • Éjbe zuhant évek
  • Én kedves Amazóniám
  • A csendes halál démona
  • A Bakonytól Amazóniáig

1980. október 29-én egy baleset következtében halt meg. Végakaratának megfelelően az alsócsingervölgyi temetőben helyezték végső nyugalomra. Kopjafája Medgyessy Miklós alkotása.

Munkásságát az ajkai múzeum emlékszobája; Belső-Ázsiában és Brazíliában gyűjtött anyagát pedig a Természettudományi Múzeum őrzi.
Molnár Gábor intézményünk névadója; a szobor, mely iskolánk előtt áll, Marton László alkotása.


"Ódákat és himnuszokat zeng nekem önmagáról a természet csendje... Nem a fülemmel, a szívemmel hallom..." (Részlet: Molnár Gábor: A fehér arany vadonában című kötetéből.)
 
Forrás:

Menü